Idén harminc éves a balassagyarmati Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Gimnázium, amely 1992-ben általános iskolaként indult, majd gimnáziummá fejlődött. A jeles ünnep kapcsán beszélgettünk a 32 oktatási-nevelési intézményt fenntartó Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága (EKIF) főigazgatójával, aki maga is az iskola tanára volt a ’90-es években. Selmeczi Zoltánt a keresztény nevelésről, az ez iránti igényről és intézményi fejlődésekről kérdeztük.
Kezdjük a legvitatottabb témával: gyakran éri vád az egyházi iskolákat, hogy több pénzt kapnak az államtól a működésre, mint az államiak.
Minden tévhittel ellentétben az állami iskolákhoz hasonlóan az egyházi iskolákat is ugyanolyan feltétekkel és ugyanolyan összegekkel támogatja a magyar kormány. Az EKIF, vagyis a mi feladatunk az állammal való kapcsolattartás és az egyházmegyei bölcsődék, óvodák és iskolák szakmai felügyelete, valamint a beérkező állami finanszírozás továbbítása. Látjuk és tudjuk, hogy nincs különbség egyházi és állami intézményi finanszírozásban.
Akkor mi a különbség?
A finanszírozást és a működtetést kell külön értelmezni. A finanszírozás pénzről szól, a működtetés során pedig az intézmények komfortosságára figyelünk, arra, hogy a gyerekek és a pedagógusok is jól érezzék magukat, valamint ennél is lényegesebb a szakmai iránymutatás. Egy egyházi fenntartónak a Nemzeti Alaptanterven és a helyi tanterveken túl a hitéleti nevelés alapjainak megteremtésében van dolga. Az EKIF erre egyedül nem képes, ahhoz a plébános atyák is kellenek, akik közösséget teremtenek, az intézmények lelkiségének központjaiként működnek. Ők az alapjai a keresztény elvek szerinti nevelésnek.
Erős közéleti téma ma a kereszténység megélése és jövője. Van-e emiatt nehézségük, vagy lehet-e divat kereszténynek lenni?
Volt idő, amikor tényleg divat volt valami többet, valami jobbat várni a keresztény óvodáktól, iskoláktól. Lehet, hogy ma is van ilyen, de ma nem divat. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy egyre növekvő igény van ránk, és nem csak ránk, mert protestáns egyházak is tartanak fenn hasonló intézményeket. Azt valóban állíthatom, hogy nagyon sok levél van nálam és püspök atyánál is, szülői közösségek és önkormányzatok kérik tőlünk azt, hogy alapítsunk vagy vegyünk át állami kézből iskolát, óvodát. E mögött nem divat van.
Azok a szülők is, akik maguk nem élik meg a hitüket, vagy soha nem is találkoztak a keresztény vallással, azok szerint is kellene valamilyen értékrend követés a gyerekeiknek. Olyan értékekre vágynak, ami örök és állandó, és talán megvédi őket a nagyvilág viharos időszakaiban is, ami tartást és stabilitást ad. Nem másról beszélek, mint a tízparancsolatról. Úgy tűnik, ez belső vágy a szülők részéről. Azt szoktam mondani, hogy a hívő embernek van egy plusz adománya, egy gyümölcse, amit az Isten adott neki, ez a hit, amibe akkor is tud kapaszkodni, amikor nehéz időket él meg a magánéletében, a társadalmi életében.
Lehet-e mindenhol keresztény nevelési intézmény? Igent mondanak Önök a kezedményezésekre vagy van, amit vissza kell utasítaniuk?
Nem visszautasításról van szó, inkább arról, hogy bírjuk-e. A Váci Egyházmegye nagy kiterjedésű, észak-déli irányban 280 kilométer, a legdélebbi iskolánk Tiszajenőn van, legészakabbi óvodánk salgótarjáni. Jelenleg 32 különféle nevelési intézményünk van. Új megalapításának elsősorban fizikai korlátai vannak: épület kell. Aztán az a kérdés, hogy hol, milyen infrastruktúra áll rendelkezésre. Az egyháznak nincsenek számottevő mennyiségű ingatlanjai. Egy plébániaépület pedig nem alkalmas erre a feladatra, ezért többnyire az önkormányzatok ajánlanak fel térítésmentes használatra ingatlanokat. És a java ezt követően jön, találni kell olyan hiteles keresztény vezetőt, aki elláthatja az intézmény igazgatását, majd kiválasztja ugyanilyen elv szerint a munkatársait. Olyat pedig nem szeretnénk, hogy egyszerűen átveszünk egy állami feladatot, kicseréljük a külső falon a táblát, és azt mondjuk, innentől ez katolikus intézmény.
Hol bírják el új intézményekkel?
Tavaly éppen itt, Balassagyarmaton alapítottunk óvodát. Szintén tavaly Fóton indítottunk egy ökumenikus szellemiségű keresztény általános iskolát. Ott református, evangélikus és baptista testvérekkel együtt folyik az nevelés. Idén pedig Dabason alapítottunk egy óvodát. Ez az 1990 óta ott működő katolikus iskola mellett kezdi meg a munkát, 101 kisgyermekkel szeptember 1-jén indul az első év.
Az elvek mellett azért a számok is fontosak. Logikusnak tűnik, hogy ott érdemes óvodát, iskolát alapítani, ahol kellő érdeklődés és utánpótlás is van, biztosítva a hosszú távú működést. Balassagyarmaton éppen most zárják be a katolikus iskola egyik épületét. Kevesebb a gyerek?
A Szent Imre iskola 1992-es megalapításakor a mostani Civitas Fortissima téren indultunk, az egyház korábbi tulajdonát képező épületet akkor kapta vissza az államtól, ott nyílt meg az iskola. Egykori tanárként úgy emlékszem, 188 tanulóval alapítottuk meg, aztán ez bővült a Szabó Lőrinc utcai épülettel, majd az egykori lánykollégium Ady utcai ingatlanja is a miénk lett. Utóbbit 2016-ban újították fel, nagyon modern, energetikailag is jó adottságú, jelenleg az alsó tagozat és az óvodánk működik ott. Valóban kivonul az intézmény a Civitas Fortissima térről, ahová eddig a felső tagozatos tanulók jártak. Ők az Ady utcai épület üresen álló, felső szintjére mennek mostantól – ezt az EKIF az iskola igazgatójának kérésére jóváhagyta. Ám nem a gyerekszám csökkenése az ok. A Civitas Fortissima téri épület műszakilag nagyon elavult, nagyon gyorsan kellene rengeteg pénzt költeni rá. A fűtés, a hő- és vízszigetelése problémás, miközben a felújított Ady utcai épület felső szintje eddig üresen állt, szóval praktikus szervezési oka is van a költözésnek. Egyébként az egyházmegyében máshol nincs ilyen feladatunk, sőt, inkább a szűkös épületek jelentik a problémát. Bátonyterenyén egyre növekszik az igény a működő óvodánk iránt, oda most tornatermet építünk, amihez az önkormányzat jelentős támogatást ad.
Balassagyarmaton az Ady utcai épületben marad a tavaly indult óvoda is?
Még igen, de két-három éven belül új helyre költözik a Napsugár Katolikus Óvoda. Új épülete lesz Balassagyarmaton, már megvásároltuk a telket, körbekerítettük, a koncepcióterv készítésénél járunk. Úgy gondolom, hogy jövő év második felében kezdődhet az építkezés.
Az Ady Endre utcában van még más tervünk is, én úgy nevezem, hogy katolikus campus jön majd létre. Építünk egy tornacsarnokot is, valamint a szomszédos volt fiúkollégiumot is meg kívánjuk vásárolni, amely most a szalézi rend tulajdonában van. Tehát ott egy nagy ingatlankomplexum jön létre.
Mint ha egy mintaprogram-szerű tervről beszélne.
Nevezhetjük így is. Törekvéseim szerint mindenhol, ahol a demográfiai mutatók jók, ott szükség van óvodára, általános iskolára és középiskolára is. Ez elsősorban a városokban adottság. Azért fontos, mert három éves kortól a felnőtté válásig keresztény nevelést kaphatnak, és ezt egyetlen helyen, biztonságos és modern környezetben.