Új törvény lép életbe augusztus elsejétől, amely segíti a hatóságok fellépését az online bűnözőkkel szemben – jelentette be Tuzson Bence igazságügyi miniszter szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.
Az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezésére, közös együttműködésben a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a jegybankkal és a Magyar Bankszövetséggel idén tavasszal terjesztették a parlament elé azt a törvénycsomagot, amellyel törvény adta lehetőségekkel, eszközökkel léphetnek fel a hatóságok az online elkövetőkkel szemben.
Elmondta, ez az első olyan törvénycsomag, amely az online csalások ellen indult intenzív kormányzati munka eredménye.
Hozzátette, az új törvénycsomaggal a kormány célja az volt, hogy felgyorsítsák a bűncselekmények felderítését, és az eljárás lefolytatását.
A törvénycsomag a családok, emberek biztonságának megerősítéséről szól, ahogy erről szól a rezsicsökkentés, részben a migrációval szembeni határozott fellépés is, vagy a háborúval szembeni fellépés – mondta.
A jogszabály lényeges elemei közé sorolta a bankok közötti információcsere felgyorsítását, amellyel követik az elcsalt összeget, és beavatkoznak a befagyasztása érdekében. A bűncselekmények felderítésében részt kell venniük az online piactereknek is, amelyek intézkednek a csalásokra használt felhasználói fiókok törléséről – ismertette.
Tuzson Bence tájékoztatása szerint a büntetőeljárást érintő módosítások célja, hogy fokozzák azok eredményességét. Ebben fontos változás lesz az ügyteher elosztása, melyben a bíroságok az általános illetékesség alapján járhatnak el, nincsen szükség speciális szakértelemre. Egy másik változás, hogy a nyomozó hatóság ügyészi engedély nélkül kérhet le bizonyos banki és telekommunikációs adatokat, így gyorsabb lesz a személyek azonosításához szükséges adatok gyűjtése.
Közölte, ősszel további olyan jogszabályok elfogadását tervezik, amelyek a nyomozóhatóságok és a bankok közötti együttműködés megerősítését célozzák.
Arra is kitért, hogy az áldozatsegítő központok száma jelenleg 15, és minden megyeszékhelyen terveznek létrehozni ilyeneket, ahol azonnali segítséget nyújtanak a bűncselekmények áldozatainak. A központokban dolgozó kollégák jogi, pszichológiai, és szakmai iránymutatást adnak, a rendszerből számos olyan visszajelzést kapnak, amelyet a törvényalkotásban is felhasználhatnak – fejtette ki a miniszter.
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta: a jegybank is részt vesz az Igazságügyi Minisztériumnak abban a munkacsoportjában, amely az online csalások elleni jogalkotással foglalkozik. Mérföldkőnek nevezte az új törvény életbe lépését, hiszen az ellopott ügyfélpénzek megállításával, visszaszerzésével kapcsolatos tevékenységet erősíti. Ebben kiemelt a bankok és a nyomozóhatóságok gyors, hatékony együttes munkája, hiszen ez biztosítja az ellopott összegek megállítását, visszaszerzését és az elkövetők felelősségre vonását.
Még fontosabb azonban, hogy az online csalások elkövetését ellehetetlenítsék. Ehhez egyrészt a mai és a leendő ügyfeleket edukálni szükséges, ebben a KiberPajzs kezdeményezés elévülhetetlen érdemeket szerzett, azonban tovább kell folytatni ezt a munkát – mondta.
Kitért arra: az MNB által elvárt, hogy a bankok a több milliárd tranzakció között valós idejű visszaélésszűrő rendszerrel azonnal, még a teljesítést megelőzően felismerjék azokat az ügyleteket, amelyeknél felmerülhet a visszaélés gyanúja.
A csalások elleni küzdelem folyamatos, változatos kihívás, az idei első negyedévben elsősorban a kártyás visszaélések száma nőtt ismét erőteljesen, míg az átutalásokhoz kapcsolódó esetek száma csak kis mértékben emelkedett – ismertette. A csalók újabban egyre gyakrabban alkalmazzák a célzott adathalászat módszerét, amikor a támadók a többek között a közösségi médiában elérhető nyilvános információkat felhasználva, személyre szabott üzenetekkel próbálják tőrbe csalni a potenciális áldozatokat. Ezért is keresni kell a csalás elleni küzdelemben azokat a pontokat, amely esetekben erősíteni szükséges a védekezést.
Közölte: ennek keretében az MNB a napokban vezetői körlevelet adott ki, amely az online hitelcsalások kapcsán fogalmaz meg elvárásokat a hitelező pénzügyi intézményeknél.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy a kibercsalókat és módszereiket fel kell tudni ismerni, ebben a megelőző tájékoztatásnak lényeges szerepe van. A bankszektor dolgozik egy központi visszaéléseket kiszűrő rendszer létrehozásán, amely 2025-re készülhet el.
Kandrács Csaba hozzáfűzte, hogy az új visszaélés-szűrő rendszer mesterséges intelligencia segítségével felismeri és kiszűri a szokatlan fizetési mintázatokat, és azt jelzi a bankoknak, mindezt az átutalás 5 másodperces végrehajtásán belül.