A központi szúnyoggyérítést koordináló katasztrófavédelem kiemelt célja a hazánkban is alkalmazott biológiai csípőszúnyog-gyérítés részarányának növelése. Hatékony biológiai szúnyoggyérítést viszont csak a szúnyogok tenyészőhelyeinek pontos feltérképezését követően lehet végezni. A szúnyogok kifejlődési helyeiről ilyen térképek korábban csak az ország néhány térségéről álltak rendelkezésre. A hiányosság kiküszöbölése érdekében a katasztrófavédelem 2020-ban egy hároméves felmérési programot indított, amely célja azon régiók lárva-tenyészőhelyeinek feltérképezése volt, ahol jelentősebb szúnyogártalom szokott kialakulni.
A katasztrófavédelem által megrendelt feltérképezési munka három éven át tizenöt, szúnyog-tenyészőhelyekben gazdag, de eddig nem kellően feltárt régióban folyt. A kapott eredmények birtokában mind a biológiai szúnyoggyérítés részaránya, mind a kezelések hatékonysága növelhető. A program részenként a Duna és a Tisza teljes magyarországi szakaszán, a Dráva mentén, a Körösök vidékén és a Velencei-tó környezetében felderítették a jelentős tenyészőhelyeket. Korábban csak a Balaton környezetéről álltak rendelkezésre ilyen térképek, ahol hosszabb ideje jelentős mértékben alkalmazzák a biológia szúnyoggyérítés módszerét.
A felméréseket és az adatok feldolgozását szakértők végezték, akik a nemzetközi és a hazai protokolloknak megfelelően jártak el. A korszerű térinformatikai adatbázis elkészítéséhez a terepbejárásokon túl drónokat is használtak.
A feltérképezés eredményei fokozatosan beépültek a katasztrófavédelem által szervezett szúnyoggyérítésbe. Az első jelentős változás a biológiai készítmény granulátumos változatának alkalmazása volt. A granulátummal az ártéri erdőkben is lehetővé vált a hatékony biológiai szúnyoggyérítés a levegőből, a korábbi hazai gyakorlatban egyáltalán nem volt jelen ez a módszer. Mostanra a biológiai szúnyoggyérítés több mint harminc százalékát ez az eljárás teszi ki. A 2010-es években a biológiai szúnyoggyérítésre fordított összeg a szúnyoggyérítés teljes költségének csupán három-öt százalékát tette ki. A felmérési program előrehaladásával ez az arány folyamatosan emelkedett, az idén meghaladta a 15 százalékot. A szervezet célja, hogy a jövőben további régiók feltérképezése is megtörténjen.