1917-ben, az I. világháború alatt iktatták törvénybe, hogy május utolsó vasárnapja legyen a Hősök napja. A kommunizmus alatt ezt a napot eltörölték, majd a rendszerváltástól újra megtartják, nem csak az elesett katonák, hanem mindazok emlékére, akik vérüket adták a hazáért.
Balassagyarmaton, a Palóc Ligetben található, Keviczky Hugó által készített oroszlános emlékmű előtt emlékeztek meg a Hősök napján azokra a magyar katonákra, akik a világháború alatt vesztek oda. Csach Gábor, a város polgármestere beszédét úgy kezdte: Balassagyarmaton minden huszadik század eleji dombormű és szobor az első világháborúhoz vagy hősi katonákhoz köthető. Keviczky Hugót 1925-ben bízták meg azzal, hogy készítse el az oroszlános emlékművet. A szobor először a Köztársaság téren (ahol most Madách Imre szobra látható) kapott helyet, majd 1937-ben a Palóc Ligetbe költözött, ahol azóta is őrzi Nógrád vármegye legszebb parkját.
Beszédében emlékeztetett: az első és második világháborúban négyezer Ipoly-menti katona veszett oda, és ha hozzávesszük a civil áldozatokat, elsősorban a holokauszt áldozatait, amely közel kétezer balassagyarmati polgárt jelentett, és azokat, akik kivándoroltak, akkor megállapítható, hogy
az Ipoly-mente vidékének legszörnyűbb demográfiai katasztrófáját ez a két világháború okozta. Hiszen ötezer nagypapa, ötezer dédpapa hiányzik Balassagyarmatról. És az ő gyermekeik és unokáik és dédunokáik, akik mind-mind hiányoznak Balassagyarmatról és az Ipoly környékéről.
