Egy anyagias világban a beletörődés, a megalkuvás és a menekülés az ember legfontosabb tulajdonsága, talán a jelenkorunk éppen ilyen, és egy ilyen környezetben nehéz elhinni, hogy képesek leszünk áldozatok vállalása és az összefogásra kritikus helyzetekben, szemben az 1919-es balassagyarmati hősökkel – mondta a helyi Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Gimnázium igazgatója megemlékező beszédében a honmentő harcok egyik fontos helyszínén.
A vasútállomás az 1919-es csehkiverésként emlegetett összecsapások fontos szereplőinek főhadiszállása volt, ők indították el az ellenállást, ezért választották helyszínként idén is. Lavaj Áprád iskolaigazgató szerint a mai emberek kényelmesek és kisebb áldozatok vállalására sem biztos, hogy vállalkoznának – így állította szembe az 1919-es hősök cselekedetét a jelennel. Lavaj úgy vélte: ma arra biztatnak mindenkit, hogy világpolgárrá váljon és felejtse el magyar gyökereit, és ezt az anyagi jólét ígéretével, az egyén érdekének szórakoztató kiszolgálásával érik el.
Így ezzel máris értelmét veszíti a hazafiasság fogalma, hiszen mindenhol otthon vagy, de ez pontosan olyan, mint egy cserép föld a benne lévő virággal, soha nem érzed magad otthon sehol, nem tudsz rendesen gyökeret verni, mindig ott leszel, ahová tesznek és a gazdádra és a gondozására vagy utalva.
A katolikus iskola igazgatója úgy látja, hogy egy nemzet mégsem veszhet el csak azért, mert egyes tagjai csak saját érdeküket nézik az életben. Lavaj Árpád úgy fogalmazott: az egyén halála nem azonos egy nemzet halálával.
Ebben az esetben tíz ember a hősi halálával megtartotta többezer magyar számára ezt a jelentős földdarabot Magyarország részeként, hogy magyarul beszélhessünk és magyarul gondolkodhassunk.
A beszédet követően az Orosz Gábormagyar-történelem szakos és drámapedagógus tanár által összeállított, Móra Ferenc A sír, hol nemzet süllyed el… című művéből átdolgozott vizuális tárlatot mutattak be a közönségnek.
A nyomtatott képeken Móra szövegének a balassagyarmati hőstettre adaptált verziója volt látható a megemlékezés végéig, amelyek egy részén a harcok emblematikus helyszínei is megjelentek.
