Mintegy ezer igazságügyi alkalmazott tüntetett pénteken Horvátországban 400 eurós fizetésemelést, illetve a kollektív tárgyalások szabályozását követelve a bíróságokon és az ügyészségen – közölte a horvát közszolgálati televízió a helyszínről jelentkezve.
A tüntetők az egész ország területéről gyűltek össze, majd dobokkal, sípokkal és transzparensekkel vonultak a kormány épülete elé.
A demonstrációt négy hete tartó sztrájk előzte meg. Közben több fordulóban is tárgyalt a szakszervezet az igazságügyi minisztérium képviselőivel, de nem született megegyezés, ezért szervezték a tiltakozást.
Ivo Suskovic, az állami tisztviselők szakszervezetének elnöke elmondta: a tárgyalások azért hiúsultak meg, mert nem kaptak konkrét ajánlatot az illetékes minisztériumtól, így nem volt miről egyeztetniük.
Ezzel szemben a tárca azt állítja: szándéknyilatkozatot ajánlott fel, amelyben ígéretet tett arra, hogy állandó párbeszédet folytatnak a szakszervezetekkel mindaddig, amíg meg nem születnek azok a jogi megoldások, amelyek szabályozzák az állami és közszolgálati bérek kérdését, és ki nem egyenlítik a jövedelmeket a különböző intézményekben.
Ivan Malenica közigazgatási és igazságügyi miniszter a sajtónak úgy nyilatkozott: az új bértörvényről a nyári szünet előtt szavaz a horvát parlament első olvasatban.
A kormány két hete állapodott meg a szakszervezetekkel az állami és köztisztviselők bérének növeléséről. Ez több mint 200 ezer hivatalnokot érint, a béremelések pedig 60-tól 100 euróig terjednek.
Állandó ideiglenes pótlékról van szó, az alapbérről szeptemberben folytatódnak a tárgyalások – mondta az igazságügyi miniszter, hozzátéve, hogy az elmúlt 5 évben az igazságügyi alkalmazottak alapbére harmadával, a jegyzőké 38 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban.
A 6415 bírósági tisztviselő többsége nő, fizetéseik pedig 500-600 eurót tesznek ki, ami az érintettek szerint nem elég az alapvető életszükségletekhez. A tüntetésen azt üzenték a kormánynak, hogy mindvégig kitartanak, mert nincs vesztenivalójuk.
Horvátországban már május eleje óta akadozik az igazságügyi szolgáltatás. Korábban az elsőfokú bíróságokon kezdtek kéthetes figyelmeztető sztrájkba a bírók magasabb béreket követelve, most pedig a bírósági tisztviselők nem veszik fel a munkát. A bírákkal rövid időn belül megegyezett a kormány.
A kabinet az igazságügyi alkalmazottak ügyében a bírósághoz is fordult; de a megyei bíróság, majd a legfelsőbb bíróság is arra a következtetésre jutott, hogy „a bírósági tisztviselők és alkalmazottak sztrájkja jogszerű, azt a gazdasági és társadalmi érdekek védelme és előmozdítása céljából szervezték meg”.