Térképet készített a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet az ország alatt húzódó törésvonalakról és az eddig ismert földrengések helyeiről. A tektonikai folyamatok vizsgálata azért fontos, hogy hatékonyan lehessen védekezni a földrengések ellen.
Magyarországra nem jellemzők az óriási pusztítással járó földmozgások, de átlagosan 40-50 évente számítani kell 5,5 magnitúdónál magasabb rengésekre, amelyek nagy károkat okozhatnak. Itthon jellemzően károk nélküli, 2,5 magnitúdónál kisebb mozgásokat észlelnek, évente akár 120-at.
A Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet és a GEOMEGA Kft. együttműködésében, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból 206 millió forintnyi támogatásával 2019-2022. között készült el Magyarország földrengéstérképe, amely a mozgásokat és a törésvonalakat is szemléltető színes kiadvány. Nyilvánosan még nem mutatták be sehol, de már hírt adtak róla. Az ipolyinfo.com-hoz eljutott munkaanyag szerint aktív földmozgás jellemzi Nógrád vármegyét, délnyugat – északkelet irányban egy törésvonal húzódik a föld alatt, amely a Börzsöny déli területénél kezdődik és Salgótarjánnál ér véget.
Korábbi adatok alapján ez a Nógrád alatti törésvonal a Pannon-medence jelentős törésvonalainak részét képező rendszer része, amelyet egyes szakértői dokumentumok Rába-Diósjenő-Ógyalla-vonalként mutatnak be. Ezt figyelembe véve sem kiemelten veszélyes terület Nógrád; a Szeizmológiai Obszervatórium nyilvántartása alapján nagy magnitúdiójú rengés utoljára 1951-ben, Tereskén volt, 5,1-et mértek akkor. Ugyanott, 2013-ban 4,2-es magnitúdiójú földmozgás történt. Akkor mintegy száz épület sérült meg Szátokon és a szomszédos Tereskén.
A legfrissebb nógrádi földmozgásokat 2022. december 15-én reggel regisztrálták Debercsénynél, majd december 18-án Keszeg közelében, de egyik értéke sem volt jelentős a Földrengés Kutató Intézet mérése szerint.