A városi vízgazdálkodást segítő záportározó megépítéséről beszélt Balassagyarmat polgármestere az önkormányzat legutóbbi képviselő-testületi ülésén. Csach Gábor szerint főként akkor van szükség ilyen létesítményre, ha a talaj vízszintjét kell szabályozni.
Extrém aszály sújtja Magyarországot idén, az év nagy részében alig hullott csapadék. Nógrád megye déli határától néhány kilométerre, az M3-as autópálya közelében méteres magasságú homokbuckákat hordott össze a szél mezőgazdasági használatú földeken. Az elsivatagosodás jeleit mutató kép évről évre erősíti az agráriumban dolgozókat abban, hogy azonnali beavatkozás szükséges.
Nógrád megye nagy részét idén még nem viselte meg szélsőséges mértékben az aszály, de a vízművek a térség keleti részére már kiadták a vészjelző üzenetet: több településen is vízkorlátozást vezettek be. Az Ipolyon rekord alacsony vízállást mértek, a folyót tápláló patakok szinte eltűntek. Kelet-Nógrádban egy tó is kiszáradt, a hír az egész országot bejárta.
Vízügyi funkcióval hasznosítaná az egykori városi ivóvíz kutak területét Balassagyarmat. A 22-es út és az Ipoly között húzódó övezet jelenleg használaton kívül van. Csach Gábor polgármester szerint egy záportározó megépítése a talajvíz szintjének szabályozását segítené elő, de mindenek előtt az Ipoly áradásakor is hasznos feladatot láthat el.
A még ötletelési fázisban lévő elképzelést hamar húzhatja keresztbe az a tény, hogy az érintett terület Natura 2000 besorolású, vagyis olyan természetvédelmi terület, ahol – a polgármester fogalmazása szerint – egy kapavágás sem tehető meg. Az így védett helyeken az ökológiai szisztémát meghatározó növény- és állatvilág található, ezért vonatkozik rá szigorú szabályozás. Az Európai Unió ennek ellenére épp a Natura 2000 szándékaival összhangban jelölte meg azt a természetvédelem érdekében történő vízgazdálkodást, amely akár elősegítheti Balassagyarmat szándékát is.
A többlet vízhatástól függő jelölő élőhelyek számára a megfelelő vízellátottság és vízháztartás biztosítása, vízjárást negatívan befolyásoló vízrendezési beavatkozások nem végezhetőek. Kedvező természetvédelmi helyzet elérése érdekében szükséges fejlesztés: Invazív fajok, különösen a selyemkóró, kanadai aranyvessző, zöld juhar, fehér akác, bálványfa, fekete fenyő, erdei fenyő, által veszélyeztetett jelölő gyeptársulások megóvása a degradációtól, az invazív fajok terjedésének megállítása, állományaik csökkentése. Az aktuális természeti állapothoz igazodó extenzív legeltetési/kaszálási rendszer kialakítása a mocsárrétek területén a túlhasználat/alulhasználat, valamint a természetes gyepszerkezetet romboló használat elkerülése érdekében. A jelölő erdei élőhelyek állományaiban előtérbe szükséges helyezni a folyamatos erdőborítást biztosító, vagy ahhoz funkciójában jobban közelítő használatok alkalmazását, valamint közelíteni szükséges a lombkorona-, cserje-, lágyszárú szint faji, életkori összetételét a természetes állapotokhoz. Hallépcsők kialakítása az Ipoly folyón az Ipolybalog, és Ipolyvece területén levő duzzasztó műveknél. Drégelypalánk és Hont térségében a Héviz-patak ártérre történő átvezetése, lecsapoló árokrendszer megszűntetése, vízvisszatartás megvalósítása. A Dejtári Nagy-tó vízutánpótlásának kidolgozása és megvalósítása. Az Ipolyszögi égerláp vízutánpótlásának megvalósítása, és a vízvisszatartó rendszer kiépítése.
– írja az Európai Unió Natura 2000 Ipoly-völgyre vonatkozó összefoglalója.
A záportározó szakmai egyeztetési szintre emeléséhez szükség lesz Balassagyarmat településrendezési tervének módosítására, amelyet az önkormányzat a közeljövőben fog tárgyalni, a szakmai háttérmunka a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság feladata lesz.
