Demográfiai szempontból jelentős átalakuláson megy át a településszerkezet Magyarországon, ugyanis folyamatosan nő a városokban lakók száma, míg a falvakban élőké csökken. Emellett a keresetek is egyre inkább differenciálódnak települések szerint. Ezzel összefüggésben jelentősen változik a hazai települések vásárlóereje.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI) a múlt folyamatainak regionális és településtípusok szerinti trendjei alapján településenként kiszámította a lakónépesség változását és a várhatóan elkölthető jövedelmet. Megfigyelésük és 2025-ig szóló prognózisuk alapján a falvak elnéptelenedési folyamata folytatódik, a városok jelentősége megnő.
A GKI adatai szerint Nógrád megyében a városok között egyedül Balassagyarmaton érhető el olyan, országos átlag feletti jövedelem, amelyből az ott lakók a legtöbb árut és szolgáltatást tudják igénybe venni, valamint ez jellemző egyes környező falvakra, illetve Dél-Nyugat-Nógrád néhány településére is.
A kutatók a járványválság miatti változásokat is vizsgáltak, ezek szerint a fővárosi agglomerációban stagnált az életszínvonal. Az egy főre jutó vásárlóerő csökkent vagy stagnált 506 településen, míg 827 településen átlag alatt, ugyanakkor 201 településen jelentősen az átlag felett növekedett ez a mutató. A többi településen átlag körüli volt ennek értéke.