Az ukrán-orosz háború miatt több élelmiszer alapanyagból hiány lett, ezért a magyar Kormány intézkedéseként a hazai gazdálkodók a parlagként bejelentett területeket megművelhetik, azon legeltethetnek, vagy kaszálhatnak. Brüsszel, a szigorú zöldítési szabályokon a körvonalazódó európai élelmiszer- és takarmánypiaci krízis minél gyorsabb leküzdése érdekében változtatott, felismerve, hogy növelni kell a mezőgazdaság teljesítőképességét is. További jelentős könnyítés, hogy a fás sávokon, táblaszegélyek, vízvédelmi sávokon, összefoglaló nevükön EFA területeken és diverzifikációs parlagterületen folytatott termelés során akár növényvédő szert, beleértve csávázott vetőmagot is lehet használni. Ahhoz, hogy a gazdálkodók az új helyzet szerint dolgozzanak, szigorú adminisztratív szabályok szerint kell eljárniuk, például az adott mezőgazdasági táblát az egységes kérelemben EFA és diverzifikációs parlagként jelölje a kérelmező. Ez egy, az EFA parlag helyett újonnan bevezetésre kerülő jelölési lehetőség.
A gazdák számára ez nem egy ördögtől való intézkedés, inkább a túlzott zöldítési követelmények bosszantják őket, nem egyszer komoly tüntetéseket is generálva Nyugat-Európában. Mára ugyanis az agrárium irányítása sok országban a zöld lobbi kezébe került, akik a globális mezőgazdasági termelés bűnbakjaként a gazdálkodókat nevezik meg, holott ők inkább elszenvedői, mint haszonélvezői a pazarló élelmiszerfelhasználásnak.
A gazdák egyébként hajlanak a kemikáliák csökkentésére, és az állattartás szélsőséges iparszerű formáinak visszaszorítására, de az olyan átgondolatlan döntések ellen tiltakoznak, amelyek ellehetetlenítik a fenntartható földművelést, állattartást.
A parlagoltatás, vagyis a termőföld egy részének pihentetése elfogadható a gazdálkodók részéről is, de különösen az unió keleti országaiban a zöld lobbi által észlelt gondok korántsem olyan nagyok, mint nyugaton. Felénk inkább az évtizedekig való elhanyagoltság volt jellemző, manapság az állatállomány jelentősen kisebb, mint Európa boldogabbik felén, a talajok régen kaptak szerves trágyát, talajjavító anyagokat, a növényvédőszerek aránya fele, harmada a hollandnak vagy németnek.
Remélhető, hogy a kényszerű és kegyetlen háború felnyitja Brüsszel döntéshozóinak a szemét, és az agráriumot a maga praktikus, gyakorlatias szemszögéből ítélik meg.