Ha jó idő lesz, napokon belül rakétákat lő fel az amerikai űrügynökség Alaszkából. Nincs köze háborúhoz, a kilövés tudományos célú. A sarki fénybe juttatják fel a szerkezeteket, amik néhány perccel később térnek vissza a földfelszínre.
Hogyan lép egymással kölcsönhatásba a sarki fény és a légkör – összefoglalva ez a tudomány célja a kísérletnek.
Ha a bolygó légkörét rétegesnek képzeljük el, mint mondjuk egy tortát, mi a legalsó rétegben élünk, ahol minden normális – az elemek, mint az oxigén és a nitrogén belélegezhetőek, mivel az elektronjaik stabilan „keringenek” az atommag körül. A légkör magasabb rétegei azonban már sokkal erősebben ki vannak téve a Napból érkező sugárzásnak és töltött részecskéknek, ezért ott kifejezetten fura dolgok történnek. A sugárzás hatására ezek az elemek elvesztik a negatív töltésű elektronjaikat, és ezért pozitív töltésű részecskékké alakulnak, és egy új halmazállapotot vesznek fel – plazmává válnak. A két réteg között létezik egy nem teljesen egyértelmű határ, amibe aztán még jobban bezavar az említett sarki fény.
A sarki fény egyébként akkor keletkezik, amikor a napkorona egy darabja kilökődik az űrbe, tehát az úgynevezett koronakidobódás során egy csomó elektron kerül a bolygó légkörébe a Napból, és ahogy ezek, valamint a légkör részecskéi közt kölcsönhatások alakulnak ki, úgy lép fel kísérőjelenségként az ismert fény is. Nem tudjuk viszont hogy mindez, amit tehát sarki fénynek nevezünk, és ami alapvetően a Nap részecskéi és atmoszféra részecskéi közötti kölcsönhatás, miként hat a légkör fentebb bemutatott határsávjára.
Annak érdekében pedig, hogy többet megtudjanak, a tudósok két rakétát lőnek bele a sarki fénybe – ezek csak pár percet töltenek fenn, mielőtt visszatérnének a Földre, de közben remélhetőleg rengeteg információt is begyűjtenek: az első rakéta olyan színes párát bocsájt ki, amilyet a tűzijátékokban is használnak, és ezzel mintegy befesti az atmoszférát, hogy a légköri dinamikák láthatóvá váljanak. A második rakéta pedig a sarki fény közelében méri majd a hőmérsékletet és a plazma sűrűségét.